A bőr öregedésének forgatókönyve

A mai társadalomban az emberek már kellő figyelmet fordítanak arra hogy egészséges, aktív életmódot folytassanak. A kimerültség valamint az öregedés jeleit egyre inkább próbáljuk elrejteni a nyilvánosság elöl. Szervezetünk teljes egészében öregszik – ez a genetikailag programozott átmenet szerveink változásaiban nyilvánul meg. Ilyen például a vénák ateroszklerózisa vagy a szervezet ellenálló képességének csökkenése a fertőzések okozta betegségekkel szemben. Bőrünk is egy, a test szervei közül, amelyen az öregedés jelei a leginkább észrevehetőek. Az ember nem igazán fogadja el a természet törvényeit, ezért keres a bőrgyógyászat és a kozmetológia egy új, biztonságos és széleskörben elérhető (hozzáférhető) eljárást, amely késlelteti vagy megállítja az öregedési folyamatokat és a már kialakult elváltozásokat.

Hámréteg (Felhám)

Idősebb korban a bőr hámrétege elvékonyodik. A hámréteg kevesebb vizet tartalmaz, így a kémiai anyagok könnyebben áthatolnak. Az epidermális sejtek nehezen regenerálódnak, így az élettartamuk is rövidebb. Az epidermisz legmélyebb rétegében helyezkednek el a melanociták (pigmentsejtek), amelyek melanint (a bőr festékanyaga) termelnek. A melanin túltermelése esetén a bőrön barna ill. sárga foltok jöhetnek létre, ellenkezőleg a pigmenthiányos részeken fehéres foltok keletkeznek. Ez a gutát-hypomelanózis. A felhám és az irha határa a fiatal bőrön hullámos, amely a kor előrehaladtával kiegyenesedik és a bőr rugalmassága csökken.

Irha

A bőr ezen rétege nem más, mint vastag és rugalmas rostok alkotta szövet. Ezt többnyire fibrillin fehérjék alkotnak, amelyek a kötőszövet szintézise szempontjából a legfontosabbak. A kollagénszövetek biztosítják a bőr szilárdságát. Idősebb korban a számuk egyre kevesebb, a bőr szilárdsága és ellenállóképessége ezáltal csökken, a kollagénsejtek elrendezése változik. Az elasztin fehérjék idősebb korban, főleg az UV sugárzás által degenerálódnak, vastagabbak és rövidebbek lesznek. Az irharétegben található fehérjéket kötőszöveti anyag tölti ki, ami egy zselés szerkezetű glykosaminglykánt, hyaluronsavat és kötőszöveti vizet tartalmazó anyag. Ez a rendszer biztosítja a hatóanyagok szállítását a bőr egyes rétegei között.

A bőr alatti zsírréteg

Ebben a rétegben a szövetek atrófiája (a szövetek méretének csökkenése) következtében mély ráncok alakulnak ki. A testsúly növekedésével jelentkezhet a cellulitisz, leginkább a comb és a fenék területein. A bőr gyűrődésétől gyakran narancsbőr képződik. Az irha és a bőralja hajszálerei kevésbé rugalmasak és gyakran elpattannak.

Haj

Idősebb korban a fejbőrön csökken a szőrtüszők sűrűsége, a növekedési folyamat lelassul, a haj finomabbá és vékonyabbá válik. Jelentősen csökken a szőrzet a hónalj és a nemi szervek környékén, viszont a szemöldök szőrzete idővel erősödhet. Ugyanúgy a fülben és az orrban is erősödhetnek a szőrszálak, ami leginkább a férfiakra jellemző. A nőknél - a férfi hormonok miatt - nem kívánt szőrszálak jelenhetnek meg a felső ajkaknál, illetve az állon.

Az ősz hajszálak megjelenését a melanociták (pigmentsejtek) csökkenése ill. helytelen működése okozza.

Köröm

A kor előrehaladtával a körmök veszítenek fényességükből és áttetszőségükből, hosszanti barázdák jelennek meg rajtuk és növekedésük is lelassul. A lábfejen a körmök gyakran megvastagodnak.

Faggyú- és verejtékmirigyek Idősebb korban aktivitásuk jelentősen csökken, az arcon pedig a faggyúmirigyek hypertrófiája jelentkezhet.

A bőr petyhüdtsége és a ráncok kialkakulása (képződése)

A ráncképződés több tényzőtől függ, többek között a mimikai izmok állandó működésétől . Az idő könyörtelen hatása a bőr teljes métékű petyhüdségében nyilvánul meg. A degenerativ folyamatok következtében a rés (hasadék) szövetében (a kollagénrostok és a viztartalom csökkenése) a bőrturgor (feszültség) és az elaszticitás (példaként emlithetjük a felfújható gumilabdát, amely nyomás hatására deformálódik, ha a nyomás abbamarad, visszanyeri eredeti formáját) csökken, a plaszticitás (deformálódás jön létre, pl. a mimikai izmok működésének köszönhetően, a változás megegyezik a gyurma modellezésével) pedig növekszik. Ezzel egyidejűleg a bőr szárazabbá, kevésbé fényessé (fakóbbá) válik, a pigmentek áthelyeződnek, a kapilláris erecskék átlátszóvá válnak, a bőrfelszin egészében vastagabb lesz. Az egyszerű senil atrofiával kiváltott ráncok a bőr megterhelésekor megszűnnek. Ezek a negativ változások hamarabb végbemennek a nem védett és erős UV sugárzásnak kitett bőrön. A szakirodalom ezeket a változásokat solár elasztózisnak nevezi, az így keletkező ráncok a bőr megfeszítésével nem szűnnek meg. A nők esetében a bőr öregedési folyamatát a változókori hormonális változás is befolyásolja. A ráncokon kívül a legjellegzetesebb időskori elváltozások, amelyek a kor előrehaladtát is jelzik: a bőrpigmentek egyensúlyának felborulása (túltermelődés vagy csökkenés), a kitágult erecskék, a száraz bőr és a fent említett haj és köröm elváltozásai.

A „bőrfiatalitáshoz” használt módszerek

A módszerek két csoportba sorolhatók: invaziv (a klasszikus vagy a lézeres plasztikai sebészeti bevatkozások, a bőrimplantátumok, a botulotoxin alkalmazása, dermabrázió, kémiai peeling) és nem invaziv (a kötőszövet megsértése nélkül). Ezekhez a módszerekhez tartozik a hatóanyagok külső, esetleg belső alkalmazása, amelyek feladata a már létrejött károk kijavítása, vagy kialakulásuk megelőzése. Ide tartozik a fotoprotekció, a fehérítő készítmények, retinoidok, antioxidánsok, beta-karotén, flavonoidok, de a változókorban alkalmazott hormonális kezelés is. A bőr idő előtti öregedésének megelőzése szempontjából elkerülhetetlen már fiatal kortól védeni a bőrt az UV sugárzás káros hatásaitól.

Új irányzatok a cosmeceuticals termékek fejlesztésében

Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk olyan kozmetikai termékekkel, amelyek peptid-alapú hatóanyagot tartalmaznak. Ezek (szubsztanciók) olyan anyagok, amelyek a bőr fiziológiai folyamatait különböző szinten befolyásolják. A ráncok kialakulásáért a gravitáción kívül leginkább a mimika felelős. Az izmok működéséhez ingerátvitelre van szükség. Az egyik peptid – az argirelin hexapeptid – helyettesítő szerkezetet képez, amely az átvitelhez szükséges helyet blokkolja, így az átvitel nem megy végbe, az inger nem helyeződik át, az izomrost nem húzódik össze és nem képződik ránc. További anyagok, amelyek részt vesznek az ingerátvitelben, az ingerátvitel és az izomösszehúzódás részletes fiziológiai ismeretei alapján a folyamat más-más szintjein blokkolhatók. Összhatásuk által a végeredmény is erősebbé válik. A bőrszerkezet megújításáról szóló új szemléletek a sejtfunkciók dinamikáját mutatják be. A matrikinek a peptidek rövid fragmentjei, ugyanolyan aminosavsort tartalmaznak, mint az oldódó peptidek, amelyek fiziológiai úton, a szövetben pl. a seb gyógyulásakor jön létre. Szabályozzák a sejtaktivitást azáltal, hogy hatással vannak a specifikus receptoraikra. Visszacsatoló peptideknek is nevezik. Az extracelluláris anyag és a sejtosztódás folyamatai a megújitó géneket aktiválják. Jelenlétükkor a bőrben a fibroblasztok működése stimulált kollagénszintézis jön létre, ami által a matrix újból megfeszül, és a dermoepidermális funkció jobb lesz. További anyagok – glykozaminoglykán és hyaluronsav – keletkeznek. Hasonló hatású a retinol is, amely azonban irritációt és nem kívánt reakciókat is okozhat. A matrikinek aktivitása összetettebb, helyettesíthetik a kollagénijekciókat és a C vitamint is. A fiatal bőr kollagénrostokat tartalmaz, ami hálót képez. A hálón található nyílásokat proteoglykánok és glykosaminoglykánok töltik ki. Ezek az anyagok a hyaluronsav jelenlétében vízzel telített gélt alkotnak és ez biztosítja az anyagok cirkulációját a vízben. Az öregedés során a kollagénszint és a fragmentált elasztinrostok utánpótlása csökken. A vízveszteség a bőr petyhüdtségét, elvékonyodását és elégtelen anyagcseréjét okozza. Azoknak az enzimeknek a megjelenése, amelyek gyorsítják a keratolizist (a szaruréteg bomlása) újdonságnak számítanak az új cosmeceuticalok bevezetésében. Elősegítik a hámlást és a sejtek megújulását anélkül, hogy a bőrt irrritálnák. (Az eredmény, a sejtek megújulása és fiatalos, üde arcbőr.) A kitágult (elpattogott) erecskék kezelésére venotonikumokat és gyulladásgátló hatású anyagokat használnak.

Az öregedésnek egy újabb látható jele a pigmentek számának növekedése. A hatékony, de kímélő bőrfehérítő termékek a tirozinázis enzim (amely elengedhetetlen a melaninképződéshez) inhibiciójának elvén működik. A bőrfehérítésre használt egyik anyag a hydrochion. Ez az anyag a tirozinázis ál-szubsztrátuma. Azon túl, hogy irritációt okozhat, néhány esetben allergiás reakciót is kiválthat és rákkeltő hatású anyagnak számít. Alkalmazása kozmetikai és gyógyhatású készítményekben nem engedélyezett. A hydrochoninhoz hasonló hatású az arbutin és a harounoside. Természetes, hogy a kozmetikai iparban használt hatóanyagokat ugyanúgy hitelesíteni kell, mint a gyógyszereket. Meghatározzák az optimális koncentrációt a kész termékben és azt a közeget, amely megfelelően biztosítja az anyag biológiai elérhetőségét. A kozmetikai termékek alapjainak teherbírása nagyon fontos a hatóanyagok bőrbe jutásához. Egészen új transzport rendszereket tartalmaznak, amelyek molekuláris szinten biztosítják a vékony funkciós réteg kialakulását. A szubsztanciók (a deklarált hatás hordozói) legjobban a bőr rétegébe hatolnak be. A transzport rendszer, amely a célstruktúrákhoz jutattja a hatóanyagokat, a liposzómákra van hatással. Az újabb és újabb gyártási technológiák lehetővé teszik a plurilamerális multivesikuláris liposzómák (PML)- superliposzómák kialakítását és előállítását, amelyek különféle hatóanyagokat tartalmaznak. A liposzomális üregecskékben foszfolipid burokkal védett zsírban oldódó anyagok találhatók, a kettősréteg között pedig vízben oldódó anyagok vannak. E rendszernek megfelelően az epidermiszbe például Na-hyaluronátut juttathatunk, amely biztosítja az epidermisz vízmegtartó képességét. A megfelelő hidratálás a bőr rugalmasságának és a megfelelő anyagcserének a feltétele. A modern kozmetológia mára tudományos szinten működik. Többek között tanulmányozza a fiziológiát, az egészséges és a sérült bőr immunológiáját. Ezen kívül, az új anyagoknál meghatározzák az irritáció hatását és az érzékenység jellegét valamint más olyan negatív hatást is, amely az élőszövetet befolyásolhatja.

MUDr. Andrea Vocilková